A zuzzer jól megmondja sorozatom egy újabb darabja következik, a biztonsági öveket csatoljátok be.

Tavalyról néhányan emlékezhetnek a nyaralásunkról összehozott rövid kis posztomra , amiben elkövettem az elkövethetetlent, azt írtam, hogy fasza hely Horvátország, de nem jött be a kaja, mert a mennyiségre alapoznak és nem a minőségre. Ezt pedig magyaroschnak találtam, ami ebben az esetben nem dícséret.

Mindenesetre felkerült a poszt a Határátkelő egyik válogatásába is én pedig lettem hirtelen minden, mint amit egyébként a magyar olvasóközönség nagy részétől általában megkap az ember. A legkevésbé személyeskedő hsz-ek egyike, sőt többike az volt, hogy “eriggyé te öccsillagos hotelbe, ha nem jó, amit kaptál”.

Nos, örömmel ...

Volt egy kellemesen egyszerű, de száraz tényeken alapuló belső használatù poénunk barátommal és kollégámmal; 2017 márciusa óta mondogattuk, hogy “tudom mit fogsz tenni jövő áprilisban!”. Kis idővel azután, hogy a Metallica bejelentette a Wordwire tour európai szakaszának dátumait és a ticketcorneren elérhetővé váltak a jegyek a genfi – furcsa ezt írnom, ez nekünk Geneve, azaz Zsönev – mi egyből lecsaptunk kettőre. Gyakorlatilag több mint egy évvel azelőtt megvolt a cucc mielőtt a banda feltűnt volna Svájcban.

Mivel a magyar koncert pár nappal hamarabb volt, elég részletesen tudtuk mire számíthatunk, utólag kiderült, hogy minimálisat se változtattak például a setlisten, kivéve persze, hogy nem Tankcsapdával szórakoztatták a ...

Vannak olyan aktuális témák, amiket kerülgetek mint ló a fagyos tököt; írnék én szívesen mikor rám jön, de írásban nagyon nehéz pontosan visszaadni azt amire gondol az emberfia, lexikont meg nem akarok írni. Tehát, ha valamit lentebb nem értessz, inkább kérdezz, szívesen válaszolok. Nos a #metoo mozgalom kapcsán csak kibújik a zsákomból a szög, jobb kint mint bent.

Tehát röviden: pont az történik, amitől tartottam, ismét átesünk a ló túlsó oldalára. Értelmes embernek azt sokat ragozni nem kell, hogy a Weinstein-féle köcsögöket rács mögé kell juttatni, hogy a lakat is rájuk rohadjon, de valahol a józan eszünket is meg kellene őrizni közben. Annak, hogy szavakért, nézésért feszítünk virtuális keresztre embereket, nem csak ...

Írtam már külön posztot is a svájci egészségügyről, most ezt kiegészíthetem egy kicsit, mert éppen érintettek voltunk. Emlékeztetőnek és disclaimerként annyit, hogy én / mi vagyunk azok, akik nagyon is meg vannak általában elégedve a szolgáltatásokkal, drága mint a bűn, de cserébe nagy az esély, hogy túléljük a kezeléseket.

A kisfiam panaszkodott párszor az utóbbi hónapokban hasfájásra és általában mindig nyaralás, vagy egyéb utazások során, utólag belegondolva talán a sztandardtól eltérő étkezés is benne lehetett a dologban. Ez a probléma meg látszólag el is tűnt mindig, mint ahogy jött, általában hamar gyógyul a csávó, ha egy esetleges betegség azzal járna, hogy nem szabad kimenni játszani a haverokkal. Asszem tudtok a ...

Valahogy úgy voltam ezzel a zenés-táncos mulatságot ígérő estével, hogy “Zsóti bátyáér mindent”, bevállallom, hogy elmegyek Kornért úgy, hogy – szánom-bánom béna bűnöm – életemben kábé 3 számukat hallottam eddig. Ez mondjuk kicsit költői túlzás, de nagy rajongó nem voltam sose, élőben meg abszolúte nem láttam még a bandát. Ilyen indíttatással vagy nagyon jó élmény lehet valami, vagy nagyon szar. Eddigi tapasztalataim alapján, ha egy zenekar zenéjét nem hallgattam rendszeresen, vagy nem szerettem, koncert tapasztalat ritkán írta felül a véleményemet.

Rockerek, mert a rock kerek!

A Korn még ráadásul hendikeppel indult nálam, mert valahogy – nem tudom mér – nálam anno bekerült a hülyegyerek metal kategóriába és ...

Azt hiszem ez egy nagy marhaság cuzammen, de azért elvesztegetek én is egy pár szót a stílus és az ember témakörben. A manapság a „Határátkelő” blogon megjelent posztomnál fedeztem fel a kommenteken, hogy az emberek egy igen jelentős része meg sem próbálja felfogni amiről ír az emberfia, hanem stilisztikai alapokon közelít meg egy by definition személyes posztot, amit ráadásul úgy ír meg a posztoló, ahogy neki tetszik.

Nos elárulom, hogy én nem vagyok az az ezerszer visszaolvas, javítgat stílusú ember, a nyelvtan- és stílusnácizmus is nagyon messze áll tőlem. Konkrétan fogalmam sincs például hogyan írjuk azt, hogy „lattbavet”, egybe, külön, kötőjellel, mittomén, ezért majd bosszúból jól beleírom valahogy ebbe a rendkívül ...

Nekem hímvesszőparipám, hogy az idősebb korosztályt, a mostani olyan 60 éves és fölötti embereket az internet korában kettő darab birodalmi veszély fenyegeti. Az egyik, hogy totálisan internet / számítógép analfabéták maradnak, a másik meg, ha ellenőrizetlenül eresztjük rájuk azt a fajta információmennyiséget, amibe az én korosztályom ha nem is beleszületett, de beleszocializálódott. Mint megannyi kis Hamupipőke kapirgáljuk szétfelé az igazságot és a hazugságot.

Az én anyám, anyósom korosztálya – persze a feltétlen tiszteletemmel a számos kivételnek – totálisan abban él, hogy ha valami le van valahová írva, az úgy van, úgy történt, az a megkérdőjelezhetetlen igazság. Pontosan olyanok, mint a gyerekek. Nem állhatsz ...

Azt hiszem az égvilágon semmi sem ment meg a világhírnévtől, interjút adtam a vállalati magazinnak – magyarországi leányvállalati magazinnak -, akik egy tematikus cikket készítettek hozzám hasonlóan külföldön mozgolódó, régebben Mo-n dolgozó munkavállalóikkal. Visszaolvasva úgy érzem hozzám képest a magyar rendőrség szóvivője az ő “nyomozati cselekményből való kifolyólag végzett tevékenység” jellegű megfogalmazásaival a fasorban sincs.

A kérdéseket írásban kaptam meg és hogy mi jelent meg végül, arról csak sejtéseim vannak. Gondolom jól átírták, hogy felforgató eszméim fogyasztható formában kerüljenek az olvasók elé.

Zuzzer for president!

  Mikor, hogy kerültél az adott leányvállalathoz, milyen szempontok ...

Szokás szerint már megint egy repgép fedélzetén kezdem ezt a posztot, egy holland sajtkereskedő mellé beékelődve a csurig tele gépen (múkoggy!!!). A járat egy KLM Cityhopper vagymi, remélem nem azt jelenti, hogy a city fölé érve ugrani kell…

Valahonnan világvégéről jöhet, azaz direktben a bícsről és még büdös is mint egy hónapja nem takarított sajtgyár. Becsülöm az egy szál tong papucsban világjárókat, bár náluk a legalacsonyabb az egy főre eső lábujjak száma.

Kollégám kérdezte, hogy kiperkáltam-e az extra lábhelyért az összeget, de sajnos elfelejtettem, így szegény lábamtól csak elnézést tudok kérni, megfizetek mindenért.

Előttem egyik kedvenc utastípusom, akit egyenként kell minden egyes repüléssel kapcsolatos ...

A posztjaim általában személyes indíttatásúak, mégis, ez a mostani lesz az, ami lehet csak és kizárólag rólam szól.

No ne kerülgessük a forró kását, mondjuk ki, hogy fosok a repüléstől kábé olyan jó 10 éve ha nem több. Én is úgy kezdtem mint sokan, hogy mit nekem ez a dolog, olyan nem volt még, hogy egy repülő véletlenül fennmaradt. Aztán megszülettek az alacsony gyerekeim és én kérem szépen, azaz nem éppen szépen beszartam. Már nem szeretek repülni és ahogy szokott lenni, a melóm miatt meg kell.

Tizeniksz éve elmentem én Ausztráliába, Indonéziába, akárhová, most meg a berni templomtoronyba nem merek felmenni. Ez miért van nem tudom, a főnököm meg azt mondja menjek repülésterápiára, mikor magyaráznak, hogy ez ilyen-olyan ...

Gondoltam nagyon röviden összerakom én is, hogy mit kérek tőletek a választásokon és miért; hogy látom ezt az egész elszabott kócerrájt, ami politikai szempontból Magyarországból Abszurdisztánba váltott.

Fontossági sorrendben íme a kéréseim:

1. Menjetek el szavazni és szavazzatok. Demokráciáról nem csak akkor nem lehet beszélni, ha a rezsim, mint ami most van, sorba lebontja a jogállamiság látszatát is, hanem akkor sem, ha az emberek fásultan belenyugodnak a tévhitbe, hogy a véleményük nem számít. De ! A te véleményed is számít !
2. Listán szavazzatok úgy, ahogy a lelkiismeretetek és pártpreferenciátok diktálja, ha lehet ne a regnáló állammaffia képviselőire. Rájuk így is, úgy is szavaz egy rakat rohamnyugdíjas és egyéb ...

„A lányom szülői értekezletére készülök, mikor ez a poszt kikerül a netre, már utána leszünk, szóval minden nagy kérdésre megkapjuk a választ.” No így kezdtem el a posztot, de aztán inkább az lett belőle, ami.

Èrdekes ez a történet, anno sokat hallottam embereket mondani, hogy a svájci oktatás poroszos, de ezeket a kommenteket betudtam annak, hogy azért a társadalom nagy része siccertücsök indíttatású, tehát egyáltalán nem meglepő, ha németes lenne az oktatás. Mindenesetre mióta a kisfiam publique, normál oktatásra váltott a nemzetközi suliról valamint a lányom benyomult a helyi gimnáziumszerű intézménybe, kezdenek kétségeim támadni, hogy a poroszosság megáll a német-francia nyelvhatárnál.

Apám, mintha egy folyamatosan ...

 No drága feleim, elkezdtem extrém sportokat űzni, gondoltam beszámolok hogy haladok. Ja, ezt a sportot autózásnak hívják és például ezen a nyáron nagy adagokban volt hozzá szerencsém. Lentebb írok még a svájci autózást illető tapasztalataimról is.

A nyaralás dandárja után a családot Magyarországon hagytam néhány extra hétre, nekik nem kell kötött és végesszámú szabadsággal számolniuk mint nekem. Tehát összességében ezen a nyáron néhány héten belül ismét beleraktam a gépbe olyan 7000 km körüli utat, ami főleg az olasz- és horvátországi utunkból, magyarországi kalandozásokból és a fent említett család begyűjtő túrából tevődött össze.

Mostanában volt valahol egy cikk, ami az utazási szokásokkal foglalkozott és ...

Volt fent a zindexen egy cikk – feb 20 -, aminek az apropója egy bizonyos doktornő a magyar egészségügyet ekéző interjúja; sok országon átszánt a szerző ott élő magyarok tapasztalatai alapján. Ez megint nagyon érdekes és bonyolult kérdés, mert saját szempontomból pontosan azt írtam volna akár 2-3 évvel ezelőtt is, amit most fogok, viszont közben hallottam egy itteni barátomék eléggé, hogy is mondjam, negatív tapasztalatairól is. Szóval, a lentiek a mi, az én családom tapasztalatai a svájci egészségügyet illetően.

Mikor mi megérkeztünk a büdös de finom sajtok hazájába, akkor a vállalatom egyből ajánlott egy általános orvost, vagy körzeti orvost, vagy mittomén, persze azért ezt a bizonyos illetőt, mert nagyon közel volt a ...

Van egy fixa ideám, mégpedig az, hogy mielőtt még az árnyékvilágba szenderedek a demokrácia az lesz, mint aminek kellene lennie. Szerintem inkább előbb mint utóbb valaki. valahol elő fog állni egy olyan értelmes megoldással, aminek köszönhetően a mostani demokratikus rendszerhibák kiküszöbölhetőek lesznek. Hogy hogyan, azt én sajnos nem tudom, de ez nem sokáig mehet már tovább.

Mire is gondolok tulajdonképpen?

Messzebbről indulok, íme egy mai példa. Elment a tücsöktévé valami UDC - ezt egy olyan fideSS-hez hasonló párt Sajtföldén - rendezvényre és a múlt hét végén zajlott népszavazásokról kérdezgette a sok 60 év körüli muksót. Miért teccett ellene vagy érdekében szavazni? Enyhén szólva tenyérbemászó indoklások ...

Olvasom azt a sok hagymázas baromságot, hogy minden jobb volt régen, például a katonaság milyen egy fasza szervezet volt, mert életrevalóvá nevelte a tunya ifjúságot. Egyik “kedves” tanárom kedvenc mondásával élve, “ez akkora marhaság kolléga, mintha aszinné, hogy a vasaló alja azért melegszik, mert maga odadörzsöli a ruhához”. No azért álljunk már meg egy szóra kérem talpig tiszteletben! Ezer éves koromban – addig szándékozok élni – a halálos ágyamon is azt a 11 hónapot fogom az életen számonkérni, amit mint elsőosztályú vegyvédelmi tartalékos alhadnagy eltöltöttem a világszínvonalú magyar hadserege kötelékében. Pedig wakantanka látja lelkem, én megpróbálkoztam már párszor számbavenni mindazt a csodálatos dolgot, ...