„A lányom szülői értekezletére készülök, mikor ez a poszt kikerül a netre, már utána leszünk, szóval minden nagy kérdésre megkapjuk a választ.” No így kezdtem el a posztot, de aztán inkább az lett belőle, ami.

Èrdekes ez a történet, anno sokat hallottam embereket mondani, hogy a svájci oktatás poroszos, de ezeket a kommenteket betudtam annak, hogy azért a társadalom nagy része siccertücsök indíttatású, tehát egyáltalán nem meglepő, ha németes lenne az oktatás. Mindenesetre mióta a kisfiam publique, normál oktatásra váltott a nemzetközi suliról valamint a lányom benyomult a helyi gimnáziumszerű intézménybe, kezdenek kétségeim támadni, hogy a poroszosság megáll a német-francia nyelvhatárnál.

Apám, mintha egy folyamatosan nyomuló gépezet akarná maga alá gyűrni a leszármazottaim, sokszor van olyan érzésem, hogy azt se tudom hogyan segíthetnénk nekik. Majdnem minden héten több tesztet is írnak, amik alapján például már most, 12 éves korában el fog valamilyen szinten dőlni a kisfiam sorsa, eldől, hogy a következő ciklusban a kiemelt csoportban, vagy az indultak még csoportba kerül. Ez kb azt jelenti, hogy a kiemelt csoport fog 13 éves korától az érettségi – egyetem vonalon mozogni, míg a többi szakmát tanulhat, ilyenek. Van valamelyes átjárás persze, de ahogy hallom nem egy diadalmenet felfelé törni, míg lefelé bukni egyszerű. Apropó, itt az oktatás ciklusokban megy, három éves tervek vannak, nem úgy működik egyáltalán mint amit én anno Mo-n megszoktam. Majdnem minden év végén meg is keverik őket, szóval nincs olyan, hogy x évig ugyanazokkal az arcokkal jár együtt a kölök, persze ennek minden előnyével és hátrányával is kell számolni.

A lányomat tavaly beírattuk a DDR becenevű mittomén milyen iskolába, elvileg gimnázium, gyakorlatilag nem tudom. Három éves és érettségivel zárul, valamint aki ilyen sulit túlél, azt felvételi nélkül veszik fel nappali tagozatra bármilyen felsőoktatási intézménybe. Nos, ennek aztán irgalmatlan kemény ára van. Példaként megpróbálom elmondani hogyan lehet például egy évet elvégzettnek tekinteni, előtte íme a lista arról, hogy mit tanul, mik a fő és kiegészítő tantárgyak:

Fő tantárgyak

• Matematika
• Német
• Francia
• Specializáció (Esztinél biológia – kémia gyakorlat)

Egyéb tantárgyak

• Biológia
• Kémia
• Fizika
• Filozófia
• Angol
• Bevezetés a közgazdaságtanba és jogi alapismeretek
• Történelem
• Földrajz
• Art visuel

Nem számítanak bele az átlagba, de kapnak rá osztályzatot:

• Testnevelés
• Interdiszciplinalitás (van ilyen magyar szó?)

Később a második és harmadik évben jönnek egyéb tantárgyak, amik nagy részét választani lehet listából, szal egy kicsit olyan ez mint az egyetemeken. Aki például jó nyelvekből felveheti a spanyolt, vagy esetleg a kínait, olaszt, de lehet tanulni zenét, művészeteket és egyéb nyalánkságokat.

Lássuk akkor a szabályokat, amik alapján eldől, hogy egy szemeszter sikeresen teljesített, vagy sem:

1. A négy főtantárgy jegyeinek összege legalább 16 kell legyen. Svájcban a 6-os a legjobb. Tehát ha nem vagy matekból valami nagy játékos, a következő példa szerint zárhatod sikeresen az éved / féléved. Matek = 3, Francia = 4, Német = 4, Specializáció = 5. Ez összadva pontosan 16, tehát a minimum passing grade.
2. A négy fő tantárgy és a 9 egyéb közül 4 tantárgy lehet rosszabb mint 4-es. Ja, adnak féljegyeket is, tehát 3.5, vagy 3.75 szar jegynek számít abből a szempontból.
3. Dupla kompenzáció. Ennél a számításnál a 4-es a minimum, amit el kell érni. Ha az egyes pont alatti példát nézem, akkor ha 3-as matekból, az -2 pontot jelent ebben a kalkulációban. Pozitív irányba minden csak annyit ér, amennyivel jobb mint 4-es. Tehát, ha például történelemből 5-ös, akkor szerzett +1 pontot. Nos, mikor minden egyes tantárgynál kiszámolják a minuszokat (ha rosszabb mint 4-es) a plusszokat (jobb mint 4-es), a plusszok és minuszok összege nem lehet rosszabb mint 0.
4. Nem lehet 3-nál rosszabb jegy.

Vigyázat! Mind a négy feltételt teljesíteni kell. A legszemetebb a hármas pont, keményen odacsesz, hogy az átlagnál jobb jegy, csak szimplán kompenzálja az átlagnál rosszabb jegy duplán számított negatív hatását.

Tavaly félév előtt kaptunk egy csodás levelet, amelyben a kantonális mittomén milyen oktatási potentát közli, hogy mivel privát suliból jön a csaj, ha szar a félvéves eredménye akkor kiléphet az évből és újrakezdheti az egészet anélkül, hogy ennek bármi nyoma lenne, mintegy tesztfélévnek lehetne ezt nevezni. Anno, mivel nem voltunk a fenti szabályokkal tisztában, valamint a lányunk „évnyertes” azaz mindenkinél fiatalabb volt egy évvel az osztályban, végül úgy döntöttünk, hogy kihasználjuk a lehetőséget, így most augusztusban újra kezdte a bulit.

Nos, a kisasszony ezévi teljesítménye eddig elfogadható, bár vannak benne erősen javítandó dolgok. A diszlexiája miatt a francia helyesírásának színvonala nem verdesi az eget, míg a német az istennek se fekszik túl jól neki, valószínűleg az apjára ütött ebből a szempontból. Mivel angolból nagyon jó, azzal és egyéb négyes jegy feletti tantárgyakkal eddig kompenzálja a francia és német negatívjait, tehát ha így maradna OK lenne évvégén. Sajnos viszont semmi se biztos az életben, néha még a halál se, tehát lesz miért lapátolnia először a félév, majd az egész év sikeres lezárása érdekében.

Láttam valamelyik nap a Pisa teszt eredményeit, ahol sajnos Magyarország elég siralmasan szerepel már néhány éve, most is visszaesés van még a 2013-as adatokhoz képest is. A svájci kölkök elég elől végeztek ezen az értékelésen, amit a tapasztalataink alapján az a tény magyaráz, hogy bármit tanítanak, azt nem simán visszakérdezik, hanem aplikálva ellenőrzik, hogy megragadt-e a delikvensek fejében. Megmondom a zőszintét Maunika, ez nekem is szokatlan, pedig nálunk is volt annó rettegett és nem szeretett szöveges feladat, itt viszont sokszor engedjük el úgy a gyereket, hogy szerintünk felkészült, a dolgozat kérdései viszont mint arra vannak kihegyezve, hogy tudja-e alkalmazni, amit tanult. Igaz ez az összes tantárgyra és olyat is láttunk már, hogy vegyítették a tantárgyakat, tudni kellett a földrajzot is, hogy a matek szöveges világos legyen. Gyakran kell csoportban, párban is dolgozniuk prezentációkon, ezzel is ösztönzik őket a csapatmunkára, valamint arra, hogy a tanultakat gyakorlatban is alkalmazzák.