Akik néha olvassák a blogomat, vagy személyesen – és jól! – ismernek, azok tudják, hogy igazándiból én sokszor kerülöm a politikát, mint ürdüng a tömjénfüstöt. Azaz érdekel, sajnos el is olvasok mindenféle marhaságot, de ahhoz képest relatíve keveset hozom szóba direktben, legalábbis a robbanékony jellememhez képest.

Szabályos időközönként viszont kiöntöm magamból az összegyűlt és kötetekbe rendezett véleményem, aztán elvagyok magammal egy darabig. Na most ez egy ilyen alkalom, szóval ettől tovább ne olvassatok!

A mai témánk: “miért vágott ki Zuzzer bevallottan politikai alapokon legalább 25 embert a fércbuki ismerősei közül?” Tudom, kínzó kényszer egy alapjában liberális beállítódottságú embertől megkérdezni azt, hogy ez az eléggé konzervatív hozzáállás a témához, akkor most ez így hogy?!

Nos, okaim egyszerűen bonyolultak és magasról teszek rá, hogy egyesek szerint melyik izmushoz lehetne ez irányú hozzáállásomat sorolni. Tehát…

Anno decebál mind a fasiszták, mind a kommunisták azért szilárdíthatták meg a hatalmukat, mert egy jó darabig nem nagyon mondott nekik ellen senki. Lustaságból, “mér, te micsinálnál”, “annak van píze, nekem meg nem”, “szarok bele”, meg hasonló indokokból. Azaz ezek a földtől elrugaszkodott állatságok egyáltalán ezért maradhattak fönn és nőhettek mozgalommá.

A fasizmusban a zsidóktól ellopott tulajdon egy része ment szépen a “népnek” - akárcsak most a NER alatt -, aki megtalálta a maga szerencséjét a nácik alatt, habzó szájjal ordította a heilhitlert. No meg ott voltak akkor is, mint manapság azok, akiknek a zsebébe lehet szarni, akkor se ébrednek fel, hogy “ez biza szar, nem arckrém”, mert vallásos áhítattal lógnak a főmaffiózó minden szaván.

Viktator Gyozovics Orban

A kommunistáknál, aki odaférkőzött az urambátyám rendszer elvtársai közé, no annak lett mindene, ami a proletároknak nem lehetett. Mint említettem mindkét fasza rendszer kiépülésében nagy szerepe volt annak, hogy sötét tunya tömegek lettek megvéve kilóra, elköteleződve a nácik, kommunisták felé, így sokáig nem nagyon volt senki, aki a hangját felemelte volna. 56-ot meg elbuktuk sajnos.

Nekem viszont tele a hátizsákom azzal, hogy még a fércbukon is propagandát nézzek és “mivel a rendes ember nem politizál a cociális médiákokba”, még hozzá se szóljak, kussoljak, mert véleményt mondani nem népszerű dolog. Ezért döntöttem úgy, hogy mivel tényleges társadalom befolyásolási képességeim tendálnak a passzív rezisztenciával elérhető hatások felé, kivágom ezeket az illetőek a susnyásba.

Legalább majd tudják kit kell feltenni az EU-ban a beutazást tiltó listára, ha meglesz a svejci papíros. Nomeg ennyi konkrétumot tudok tenni, legalább tudják, hogy még van, aki nem mástól várja, hogy megmondja mit gondoljon, aki nem takarózik a “kisebbik szart választottuk”, esetleg a “hátemeg kire szavaztál volna”, estébé, estébé lózungokkal.

Nem én mondtam, sok ember már régen megalkotta az ideális és rövid visszajelzést: tolvajokra szavazni nem fasza. Ennyi, tovább ragozni, indokolni nem kell.

Nos, én meg fogtam magam és úgy döntöttem, hogy minimalizálom az ismerőseim körében “megbújó” fideszes társulat létszámát. Vannak még bőven látens és nem aktív “pártszolgálatosok” a listán, amíg csendben vannak maradhatnak, “utána repülünk”. Ez így jobb nekik és nekem is, sőt, reptessenek ők engem, nem haragszom meg.

Így vagyok tehát liberális, a vékony vörös vonalat a földre meghúztam. Eddig és ne tovább.