Zdrasztvujtye továrisi! Gyönyörű napra ébredtünk, süt a Nap ezerrel, szép az élet, én meg éppen úton vagyok a trópusi Dániába biszniszből kifolyólag. Lássuk csak mi történt itt tegnap. Íme a véleményem, az meg, hogy mi lesz holnaptól, fogalmam sincs, azaz de.

Megnyerte a fideSS-NLP (nem létező párt) koalíció, méghozzá meggyőző fölénnyel a magyarországi országgyűlési választások 2022-es kiadását, tehát maradnak hatalmon még 4 évig, a krumpli-farhát kommandó átvette a totális irányítást az életünk felett. Azaz ne essünk illúziókba, leválthatatlanná váltak, mert alkalom bár lesz, de hit már nem nagyon. Szerény személyem is levonja a konzekvenciákat és ezennel átállok, a nagy győzelem mementójaként álljon itt pártunk és népünk logója teljes életnagyságban.

Tegnap végül - vagy végre - érzelmileg is kijelentkeztem Magyarországról. Az öregek mindig azt mondják, hogy ne fuss az után a szekér után, ami nem akar felvenni (csak ha krumplit osztanak róla). Egyoldalú a vonzalom be kell látnom, én és a hozzám hasonlók szükségtelen rosszak, nekem meg Orbanistan, az illiberális-illiterális ország nem hazám. Elmemenekültnek tartom magam, lekapcsolódom errôl az értelmezhetetlen elmeállapotban létezô képzôdményrôl, ami valahol titkon mindig megmaradt az eredőmnek hiszen onnan származok és a vér nem válik vízzé.

Viszont hátbaszúrtak, tudatták velem, hogy semmi szükség se rám, se a családomra, se a tudásomra, ötleteimre, tapasztalataimra, semmire se ebből a sejthalmazból amiből állok. Megszűntem elsődlegesen magyarnak lenni, mától bikkfanyelven hablatyoló svájci vagyok, mert az is jobb annál a szellemi kátyúnál mint amiben a volt hazám vesztegel.

Gyerekkori, általános iskolai, közép- és főiskolai barátaim, családtagjaim, rokonaim festették narancssárgára az eget, számomra megemészthetetlen, elfogadhatatlan, kicsinyes, vélt és valós anyagi előnyök - ejtsd, megvették őket kilóra - miatt, vagy egyszerűen a hazug propaganda miatt. Mindezt úgy, hogy elfogadták, szavazatukkal érvényesítették, legitimizálták egy szűk, az egész országot maffia és feudális hűbérúri rendszerben irányító bűnbanda uralmát. Kedveseim, ne keressetek, elköltöztem. Agyilag IS.

Az én idealista elképzeléseimnek helye nincs, totális az einstand, észérvek nincsenek, sőt már igény sincs rájuk. Kis orbánkép a nappaliba, kritikátlan imádat, erre van a magyar népnek szüksége. Nem maradtak illúzióim, nincs józan ész, amire bazíroztam, semmit se számít, ahogy én és azért még egy páran gondoltuk. A farhát-krumpli kommandó újra elintézte, hogy remény se legyen egy olyan világot építeni, ahol büszke lehetek az országomra, a származásomra. Mától jobb híján svájci lettem, a kétbites agyú emberek saját magával határos országából kijelentkezek, ti csináltatok idegent belőlem a saját hazámban.

Mentálisan és fizikálisan is, egyik utolsó magyarsággal kapcsolatos hivatalos utam a konzuli hivatalba vezet, hogy kiíratkozzak végleg ebbôl a retvából. FideSS getvák, ünnepeljetek, nektek ugyan nem lesz jobb, de legalább megdöglött a szomszéd tehene! Ezt szerettétek volna, nem?! Egy egészséges, kiegyensúlyozott rendszer helyett egy kvázi nemzetiszocialista-kommunista egypártrendszert, ahol Vitéz Hatvanpusztai Orbán Viktor király kénye-kedve szerint tekergeti a gombokat. Sok reményt a mi életünkben már nem látok, abban viszont biztos vagyok, hogy lesz Viktátor viaszszobor a Terror házában.

Nos, egyet viszont nem ígérek, sőt! Nem fogom be a számat, hanem addig ekézlek titeket, amíg legalább egy darab gondolkodó ember marad Magyarországon.