2011. máj 02.

Ilyen nincs és mégis van!!! HIHETETLEN

írta: zuzzer
Ilyen nincs és mégis van!!! HIHETETLEN

Tegnap minden különösebb várakozás nélkül kiballagtam a XAMAX-st. Gall meccsre, mert mint tudjuk, nélkülem amùgy sem kezdenék el. Aztán mikor gyűrtem befelé a szokásos hamburgeremet a szokásos söreimmel egy furcsa paradoxonra csodálkoztam rá, ami lehet azt jelenti, már öreg vagyok.

Gyerekkoromban a frissen nyírt fű illata fogott meg először Diósgyőrben az istenek játékán kívül, így azóta is mindig sokkal korábban szeretek érkezni a meccsekre mint az szükséges lenne. Ältalában 45 perccel korábban ott szeretek lenni, nézem a bemelegítést, szagolom a füvet (manapság állítólag szívni szokták), « szidom » Vanczákot (ha a Sionnal jáccunk), eszem a fent említett hambit és iszom a sereket, szal meccshangulatba ringatom magam.
 
Ès eccercsak leesett tegnap, hogy a Maladiere-ben már 4 éve műfű van ! Szal működik a pavlovi reflexem, esküszöm én mindig érzem a frissen nyírt műfű illatát !
 
Amùgy ez nekem olyan, mint másnak a más ; ha időnként nem mehetnék ki egy meccsre, hogy megmártózzam ebben az utánozhatatlan valamiben, ami a meccs és az előbb említett alkotórészekből összeálló egész, talán be is halnék, de minimum megőrülnék. Aztán néha szerencsém van és olyat látok, ami nem mindennapi.
 
Tegnap nagyon jó napom volt, életem top sportélményeinek listáján ott nyomul a thriller, amit személyesen átélni volt szerencsém.
 
A XAMAX 8, azaz nyolc, emberrel győzött otthon a szangall ellen egy 94-ik percben lőtt góllal !
A gallen jött mint a mérgezett egér, folyamatosan támadtak, lőttek, fejeltek 45 percen keresztül, mi meg álltunk a 16-son belül és csùsztunk-másztunk. Hihetetlen mi volt ott, a grundon jáccottunk ilyet annó egy kapura. Minden percben ziccer, de belevetődés, becsùszás, szöglethegyek.
Ragozhatnám sokat, de olyan extázis volt a második félidőben végig és főleg a végén, amikor az egy szem megmaradt támadóközéppályásunk elindult totál reményvesztett helyzetben, egyedül a galleni védelem ellen, hogy azt soha nem fogom elfelejteni.
 
Mindenki talpon, ordítottunk mint az állat és ő valahogy a csodával határos módon átevickélt mindenkin és begurította ! Álljon itt a neve csupa nagybetűvel az utókor számára : GEOFFREY TREAND !
Nyertünk 8 a 11 + 1 bíró ellen ! Még azokkal is ölelkeztem, akikkel amùgy folyamatosan osztjuk egymást meccs közben. Soha nem fogom elfelejteni ezt a délutánt…
 
Szólj hozzá